A fenntartható fejlődés ma már nem opció, hanem a túlélés záloga. Szerencsére egyre többen ébrednek fel a Csipkerózsika-álomból, és látják azt, hogy radikális változásokra van szükség. A vészharang kongatása pedig talán nem hiábavaló, és elindíthat egy globális és átfogó környezetvédelmi folyamatot. A példa pedig adott, hiszen vannak olyan országok, amelyek már az élen járnak tudatos életmódban és a természeti értékek megóvásában.
Lássuk is, melyek ezek!
#1 Izland
Így igaz, a felmérések alapján nem Svájc, hanem Izland a leginkább környezetbarát ország. Ez nem is csoda, hiszen a Föld legritkábban lakott országáról van szó: egy Magyarországnál valamivel nagyobb (103 ezer négyzetkilométer) területen mindössze 334 ezer ember él.
Ez természetes módon magával hozza az alacsony légszennyezettséget, amihez csodálatos zöld területek, és kiváló vízminőség és fenntartható turizmus is társul. Az országban ráadásul rengeteg, ember által szinte érintetlen erdő, hegy és tó van, ami szintén hatalmas pozitívum.
Persze mindez mit sem érne, ha a kormánynak nem lenne egy eleve hatékony, fenntartható fejlődési célú politikája. Izlandon ugyanis:
- az energiaigény közel 100%-a megújuló energiaforrásokból származik
- 10 háztartásból 9-et közvetlenül geotermikus energiával fűtenek
Persze nem volt minden ennyire idillikus. Ha egy picit visszaugrunk az időben, egészen az 1970-es évek elejéig, akkor az ország energiaszükségletét jelentős részben még más országból behozott, import fosszilis tüzelőnyanyagokból (fából és szénből) fedezték.
Azonban az ország gazdasága nem tudta elviselni az olajár ingadozását, így Izlandnak alternatív lehetőségek után kellett kutatnia. A szakértők így az ország geotermikus adottságait aknázták ki, elképesztő sikerrel.
A 70-es évek végéig sikerült felállítaniuk egy olyan fenntartható modellt, aminek a világ azóta is a csodájára jár. Épp ezért az elmúlt 40 évben több mint 1000 izlandi szakértő fordult meg világszerte, akik különböző országokban segítettek. Létrehoztak egy hatalmas erőművet Kínában, és Franciaországban is – így hozzájárultak Európa legnagyobb geotermikus hőerőművének elkészítéséhez.
A legnagyobb kihívást jelenleg az ország számára a közlekedésből származó szén-monoxid jelenti, azonban ezen is próbálnak javítani. Az elmúlt években így több, üzemanyagcellás autóbuszt állítottak hadrendbe, a tesztelések azonban még zajlanak.
Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy követhető-e a példa? Át lehet-e ültetni a fenntarthatóságot más országokba is?
A törekvés és a zöld, fenntartható gazdálkodást mindenképp. Sajnos azonban kevés országnak vannak olyan adottságai, amelyek ekkora mértékű geotermikus kincseket rejtenek maguk alatt. Így a legtöbb ország – sőt kontinens – számára az izlandi modell teljes mértékben nem implementálható.
#2 Svájc
Svájc nem csak gyönyörű, de évről évre a legélhetőbb helyszínének választják. Vajon mi lehet a titka?
Tény, hogy az országnak szinte behozhatatlan előnye van fenntarthatóság terén, ugyanis már XIX. század végén is hangsúlyt fektettek rá. (Akkor, amikor még csak épphogy véget ért az első ipari forradalom!) Az erdővédelmi törvényt ugyanis 1876-ban fogadták el, a környezetvédelem pedig már 1953 óta az alkotmányban is szerepel.
A hosszú évtizedek természetesen átformálták a teljes lakosságot is: az emberek tudatosak lettek, számukra a fenntartható fejlődés egy teljesen hétköznapi dologgá vált. Ilyen például, a világon máshol szinte példa nélküli, hulladékgazdálkodás. Egy 2015-ös jelentés szerint az ország:
- az üveg 96%-át,
- a fém 86%-át,
- a konzervek 91%-át,
- a PET palackok 83%-át,
- a használt elemeknek pedig a 70%-át feldolgozza.
Az ezen kívül fennmaradó hulladékot pedig energiává alakítja, így 0% kommunális hulladék keletkezik. Továbbá Svájc mindent megtesz annak érdekében, hogy a kritikus, 2 Celsius foknyi felmelegedést a szint alatt tartsák.
Mi sem példázhatná ezt jobban, mint az, hogy 2017-ben megnyitották a világ legnagyobb szén-dioxid leválasztó üzemét. A működése meglehetősen bonyolult, és miután egy különleges eljárással kivonják a légkörből a szén-dioxid molekulákat, egy tartályba zárják és üvegházba viszik. Itt a növények a fotoszintézis során felhasználják és oxigént állítanak elő belőle. (Egyébként ha kíváncsi vagy a metodikára, ide kattintva megnézheted a videót.)
Vitathatatlan, hogy Svájcnak hatalmas pénz-, és időbeli előnye, van. Mégis példaértékű, hogy nem ül a babérokon, és folyamatosan újabb technológiákat dolgoznak ki, megteremtve az ország fenntartható fejlődését.
#3 Svédország
Ha Svédországra gondolunk, általában a hideg jut eszünkbe. Pedig az ország sokkal több ennél: egy igazi környezetvédelmi nagyhatalom. És hogy mi teszi őket a világ talán egyik legtudatosabb nemzetévé?
Elsősorban az, hogy a fenntartható, környezettudatos nevelést már egészen kicsi korban elkezdik. Ez pedig nem csupán a klasszikus “nem szemetelünk” hozzáállásban nyilvánul meg. Ugyanis, már a gyerekek számára is teljesen természetes, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot, és az, hogyha tehetik, biciklivel járnak iskolába.
Ezenkívül a szülőktől vett példa alapján igyekeznek tudatosan, fenntarthatóan táplálkozni, és csak olyat enni, ami helyi gazdáktól származik.
Az “ökonevelésnek” pedig szemmel láthatóan meg is lett az eredménye. Az ország már 2011 óta a szemét 99%-át újrahasznosítja – sőt már más országokból importálnak hulladékot, hogy biztosítani tudják a szükséges áram-, illetve fűtésigényt. A fenntartható fejlődés szempontjából pedig az ország célja végső soran az, hogy 2020-ra a hulladék 100%-át újra tudják hasznosítani. (A tempót és a törekvést figyelembe véve úgy tűnik, meg is tudják ezt valósítani.)
Az, hogy a fenntartható, tudatos étkezés mennyire a svéd hétköznapok része, jól mutatja, hogy a városokban megosztott telkeken gazdálkodhatnak a lakók, így saját termésű zöldséget és gyümölcsöt ehetnek.
A svédek ráadásul a világon elsőként reagáltak a pusztuló méh populációkra is: a városokban kaptárakat és virágokat biztosítanak nekik. Sőt, 2019-ben még egy külön McDonald’s is nyílt számukra.
Svédország tehát nem csak azért sikeres, mert van pénze és meg tudja valósítani az elképzeléseit – hiszen mindez a lakosság segítsége nélkül nem lenne elég. Azonban a tudatos, fenntartható gazdálkodás és nevelés, valamint a lakossági összefogás az, ami az igazi hajtóerejét adja az ország zöld törekvéseinek.
#4 Costa Rica
Costa Rica már évek óta “a világ legboldogabb és legzöldebb országa”-cím büszke tulajdonosa. Azonban mindezt kemény munkával és Közép-Amerikában – sőt talán az USA-ban is – példátlan környezetvédelmi stratégiájával érte el.
A siker kulcsa ebben az esetben is a fenntarthatóságban keresendő. Costa Rica ugyanis már 2014 óta 99%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi az energiaszükségletét, a céljuk pedig az, hogy 2021-re teljesen energia-, és karbonsemleges országgá váljanak.
Ehhez persze nem csak pénz és egy nemzeti, fenntartható fejlődési keretstratégia kellett: legalább akkora jelentősége van az ország igencsak szerencsés elhelyezkedésének is. A rengeteg vízesésből vízenergiát, a földből geotermikus hőt nyernek, ugyanakkor remekül kihasználják a szél-, és napenergiát is – nem is beszélve a biomasszákról.
Azonban Costa Rica környezetvédelme is példaértékű: az ország területének egyharmadát védetté nyilvánította, és jelentős kormányzati támogatással már a 80-as években megindultak az újraerdősítési folyamatok. Ennek eredményeképp rendkívüli ütemben szaporodik a zöld területek száma.
A másik fontos dolog, hogy nem csupán a szárazföld, de a tengerek is kiemelt védelmet élveznek: az óvott vízi területek nagysága nagyobb, mint az egész Yellowstone Nemzeti Park (a costa ricai Kókusz-szigettől egészen a Galápagosig húzódik).
A környezet mellett a benne élő állatokra is kifejezetten nagy figyelmet fordítanak, így 2012 óta tilos a sportvadászat. Ha valakit mégis rajtakapnak, 3-4 hónapig terjedő börtönbüntetésre vagy 3000 dollár pénzbírságra számíthat.
Jogosan mondhatnánk, hogy Costa Rica az adottságai miatt kivételes helyzetben van, azonban ennyi korántsem elég. Erős környezettudatosságra, rengeteg erőfeszítésre és fenntartható turizmusra volt szükség, hogy idáig eljusson.
#5 Norvégia
Úgy tűnik, a környezettudatosság valamiféle, skandináv sajátosság – hiszen Norvégia is rendre a top 10 között szerepel, ha a fenntartható jövőről van szó.
Az ország a világon elsőként vállalta az erdőirtás-mentességet. Ez azt jelenti, hogy zéró toleranciát hirdetett az olyan termékekkel szemben, aminek előállítása során esőerdőt vágtak ki. Tehát lényegében csak bizonyítottan fenntartható forrásból származó árucikkeket vásárolnak. Azonban itt nem álltak meg.
Hasonlóan a fent említett országokhoz, Norvégia is elkötelezett híve az újrahasznosításnak: a PET palackok mintegy 97%-át felhasználják. Persze ehhez kellett némi csavar is: először is érdekeltté kellett tenni a vállalatokat az újrahasznosításban.
Ennek keretein belül környezetvédelmi adót vetettek ki a vállalkozásokra, azonban ha az újrahasznosítás mértéke elérte a 95%-ot, nem kellett az adót befizetni. Ezután a fogyasztókat “vették célba”: a fenntarthatóság jegyében a palackokra betétdíjakat vetettek ki, és különböző automatákban lehet őket visszaváltani készpénzért, vagy levásárolható kuponokért cserébe.
A norvégok a fenntartható fogyasztás jegyében is rengeteg erőfeszítést tettek: ilyen például a Too Good to Go nevű, Dániából származó app, amely itt, Norvégiában is rendkívül elterjedt. A program lényege, hogy az éttermekben megmaradt ételt olcsón vásárolhatják meg az emberek, így sokkal kevesebb étel landol a szemetesben. (Erre egyébként magyar fejlesztésű példa is van, a redinner nevű applikáció.)
Mint oly’ sok fejlett ország, úgy Norvégia esetében is az autók károsanyag-kibocsátása jelenti a legnagyobb problémát. Azonban a skandinávok már erre is kidolgoztak egy tervet, ugyanis 2025 után már csak elektromos-, és hidrogén meghajtású személyautókat lehet forgalomba helyezni.
A norvég fjordok (talán túlságosan is) kedvelt turisztikai célpontnak számítanak, így rengeteg hajós túrát szerveznek a vizeken. Azonban ez sajnos a levegő állapotán is meglátszik, amely néhol olyan szennyezett, akár Oslo belvárosában. Épp ezért a norvég kormány a fenntarthatóság jegyében 2026-tól csak zéró károsanyag-kibocsátású, elektromos kompok közlekedését engedélyezi.
Persze további grandiózus terveik is vannak, így 2030-ra szeretnék elérni azt, hogy az ország teljesen megszünteti az üvegházhatású gázok kibocsátását. (Erre pedig minden esélyük meg is van, hiszen a villamosenergia 95%-át jelenleg is a víz adja.)
Összegzés
Minden bizonnyal te is észrevettél az országok között többféle kapcsolódási pontot.
Ilyenek például:
- a fenntartható fejlődésre való oktatást már az óvodában el kell kezdeni. (Mi, a Derecskei Gyümölcsöshöz tartozó DÉR Juice is igyekszünk ezt átadni, például a Mini Gyümölcsös Kalanddal vagy épp a kertpedagógia programmal.)
- ne szemeteljünk és gyűjtsük szelektíven a hulladékot
- igyekezzünk helyi termelőtől élelmiszert vásárolni
- ha lehetőségünk van rá, válasszuk a biciklit
A saját, makrokörnyezetünkben egy kis odafigyeléssel mi is megteremthetjük a fenntartható közeget. Csak egy kicsivel több tudatosságra van szükség. „Mi vagyunk az első generáció, amelyik megtapasztalta a klímaváltozást, és az utolsó, amelyik megállíthatja azt.”
Leonardo DiCaprio – A forró jég című dok.