Soha nem látott jólétben és kényelemben élünk. Ami egykor luxusnak számított, például, hogy minden nap más ruhát veszünk fel, ma már magától értetődő a nyugati, fejlett világban. A divatipar azonban a második legszennyezőbb iparág a világon, amely nagyban hozzájárul a jelenlegi klímavészhelyzethez. Az egyre tudatosabb vásárlókban így megjelent az igény a fenntartható divatra. A DÉR Juice-nál fontos számunkra a környezetvédelem, ezért a fenntartható divat úttörő márkáit, kezdeményezéseit hoztunk el legújabb bejegyzésünkben.
A divat szerepe a társadalomban
Az öltözködésnek a kezdetek óta meghatározó szerepe van az emberi civilizáció életében: nemcsak megvédi a sérülésektől, kosztól, hidegtől és a napsugaraktól a testet, de az egyén társadalomban betöltött pozíciójának is fontos indikátora volt évezredeken keresztül. A gazdag díszítés és a finom anyagok mind a viselő előkelő származásáról, magas pozíciójáról tanúskodtak. A XX. század folyamán aztán a rang és gazdagság mutatóján túl egy újabb funkcióval is kiegészült a ruha jelzőként betöltött szerepe, mégpedig az egyén önkifejezésének egyik legfontosabb formája lett. A ruha szavak nélkül is árulkodik az illető stílusáról, zenei ízléséről, arról, hogy milyen szubkultúrához tartozik. A divat átszövi a társadalmi kapcsolatokat, és a technológia fejlődésével mindenki számára elérhetővé vált – de ennek megvan az ára.
A modern divat valódi ára
Ha akár csak néhány évtizedet ugrunk vissza az időben, az átlagembereknek pár garnitúra ruhája volt, egy téli és egy átmeneti kabátja, és egy pár cipője szezononként. Ezek a ruhák méretre készültek, természetes, egyúttal tartós alapanyagokból, így hosszú időn át szolgálták tulajdonosukat, a hordásból adódó kopást, sérülést pedig kijavították, és nem kidobták a ruhát. A ruha értéket képviselt, ezért vigyázni kellett rá, a fenntartható divat pedig nem hóbort volt, hanem alapvetés.
Az ’50-es éveket követően az olcsó műanyag textíliák megjelenésével a ruhák gyártása sokkal kevesebb költséggel járt, amit a keleti munkaerőpiac tovább csökkentett. Ma elárasztják a boltok polcait a legutóbbi trendeknek megfelelő, ugyanakkor olcsó és silány minőségű ruhák. Egy ruhadarab az előállításától kezdődően egészen addig, hogy hordhatatlanná válik, számtalan módon szennyezi a környezetet. A fenntartható divat lényege, hogy megtörjön ezt a káros folyamat.
A legtöbb ruha ma szintetikus textilből készül, a színezést pedig különböző kemikáliákkal kivitelezik. De ha csak egy pamutpóló előállítását vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy ehhez 2700 liter vízre van szükség – tehát óriási erőforrásokat igényel. A fenntartható divat ezen próbál változtatni.
A fast fashion üzletekben kapható ruhákat főleg Ázsiában, például Kínában, Indiában és Vietnámban állítják elő, ahol a megélhetésüket alig biztosító bérért varrnak felnőttek, és nagyon gyakran gyerekek. 2017-es adatok szerint Bangladesben 197 dollárt, Kínában 270 dollárt, Indiában pedig 255 dollárt keresett egy hónapban egy ruhagyári munkás. Emellett borzalmas körülmények között kell előállítaniuk a legutolsó trendeknek megfelelő darabokat, hogy aztán a nyugat-európai vásárlók boldogan viselhessék szerzeményeiket a közösségi médián megosztott képeiken. A kizsákmányoló gyakorlat egyik legismertebb esete a Rana Plaza 2013-as tragédiája, ahol az összedőlt épületben 1314-en vesztették életüket, 2500-an pedig megsebesültek. Az események hátterébe a The True Cost című dokumentumfilm enged betekintést.
Miután a világ másik feléről megérkeznek, és bekerülnek a vásárlók gardróbjába, ezek a műszálas anyagból készült ruhák a mosás során apró darabokat, úgynevezett mikroműanyagokat bocsátanak ki magukból, amik mind a vízrendszerbe, majd az élőlények gyomrába kerülnek. A kutatások szerint a tengeri herkentyűk fogyasztásával átlagosan egy bankkártyányi mikroműanyagot fogyaszt el az ember hetente. Ugyan silány anyagú ruhák nem tartósak és gyorsan elhasználódnak, de miért kellene a javítással foglalkozni, ami drága és macerás, ha a boltban lehet venni helyette másikat? A csábító újdonságok, a gyorsan változó trendek és a külső nyomás oda vezetett, hogy az emberek folyamatosan frissítik a ruhatárukat. A vásárolgatás hobbi, az új ruha létszükséglet lett a modern városi ember számára. Az egyes kutatások szerint egy ruhadarabot mindössze négy alkalommal viselnek az emberek, mielőtt kidobnák őket. Sajnos azonban a textil újrahasznosítása jelenleg igen nehéz, így ez mind szemét lesz. A fenntartható divat része a tudatosság is, hogy csak azt vegyük meg, amire szükségünk van, és a lehető leghosszabb ideig használjuk. Egy évvel ezelőtt óriási felháborodást váltott ki, hogy a fenntartható divat elveit teljesen figyelmen kívül hagyva az egyik legnagyobb fast fashion márka az el nem adott termékeit egyszerűen elégette, ezzel lenullázva a felhasznált erőforrások értékét, valamint rengeteg káros anyagot bocsátott a levegőbe.
A fenntartható divat térnyerése
Ahogy az elmúlt években a környezettudatos szemléletmód és a slow living teret hódít, sokkal többen kezdtek el odafigyelni a megvásárolt termékek eredetére. Ahogy a gyümölcslé választásnál is fontos, hogy honnan, milyen körülmények közül származik a benne lévő gyümölcs, úgy a divatban is megjelent a fenntarthatóság iránti idény. Ahogy mi a derecskei almalé előállítása során kiemelt figyelmet fordítunk a környezet védelmére, úgy vannak olyan magyar márkák és nemzetközi cégek, akik a fenntartható divat jegyében új, innovatív eljárásokkal mennek szembe a hagyományos ruhaiparral.
Hazai törekvések a fenntartható divat terén
Nem kell azonban messzire mennünk, ha fenntartható divatról van szó. Számos hazai tervező építette be működésébe a fenntartható divat szemléletmódját, miközben szemet gyönyörködtető tárgyakat alkot. Gabriella Veszprémi a hagyományos bőrmegmunkálás folyamatából hátramaradt, amúgy hulladéknak titulált bőrök egymásra rétegezésével hozta létre Layers kollekciójának cipőit, de ékszerek és táskadíszek is készültek ezzel az eljárással. A hazai fenntartható divat terén megkerülhetetlen a Printa tevékenysége, ők ugyanis azon felül, hogy természetes alapanyagokból dolgoznak, szabászati hulladék nélkül állítják elő termékeiket, az AWARE kollekciót régi ruhákból hozták létre. Egy keveset vizsgált, de ugyanolyan izgalmas terület a fürdőruha divat. A Philomén bikinijei és egyrészes fürdőruhái a már említett Econyl anyagból készülnek, ráadásul az eladások után a Whale and Dolphin Conservation alapítvány munkáját támogatják.
Nemzetközi márkák a fenntartható divatért
A fenntartható divat fogalma többféle megközelítést foglal magába, de mindegyik a környezettudatosság elvének megvalósítására törekszik a divatiparban. A Zero waste Daniel márka például textil hulladékokból készíti ruháit, Chrsity Dawn pedig a más gyártók után maradt anyagvégekből dolgozik, így a Los Angeles-ben varrt ruhák mind limitált szériásak. A Reformation márka összetett intézkedéseket vezetett be a fenntarthatóságért onnantól, hogy természetes anyagokat használnak a ruháikhoz egészen odáig, hogy a működésük 2015 óta karbonsemleges.
A legnagyobb luxus divatházak is felismerték a fenntartható divat fontosságát, sorra köteleződnek el a környezettudatos anyagok használata mellett, és különböző vállalásokkal haladnak a fenntartható divat felé. Ralph Lauren idén mutatta be az Earth Polo kollekciót, amely a márka klasszikus ingpóló dizájnjának környezettudatos újragondolása a fenntartható divat égisze alatt, ugyanis műanyagpalackok újrahasznosításával készült textilből varrták őket. A Prada Re-Nylon projektjének célja, hogy 2021-ig az olasz designer márka által használt nylont fenntarthatóra cseréljék. Ennek első lépéseként egy utazótáska kollekciót dobtak piacra, amely az óceánból összegyűjtött műanyag, például halászhálók és textilhulladék keverékéből gyártott Econyl anyagból készült.
A brit The Restory kezdeményezés egy teljesen más irányból közelíti meg a fenntartható divatot. A műhely ugyanis designer táskák és cipők javítására specializálódott. Azt vallják, hogy miért kellene valamiből újat venned, ha egy kis javítással fel lehet frissíteni? Az elkopott bőr darabokat gondosan kikevert festékekkel újrafestik, akár más színűre is, amivel például egy összekoszolt fehér esküvői magassarkú élettartama lényegesen meghosszabbítható.
A legfenntarthatóbb az a ruha, ami már létezik – a használt ruha forradalma
Egy újabb megvalósulási formái a fenntartható divatnak a használt ruha üzletek, amelyek ugyan már évtizedek óta léteznek, de csak az elmúlt években váltak az olcsó ruhalelőhelyekből a környezettudatos öltözködés bástyáivá. A használt ruha üzletekben általában a fast fashion márkák termékeit lehet fellelni, ugyanakkor mivel ezek a ruhák már léteznek, megvásárlásukkal nincs szükség friss erőforrások felhasználására. A másodlagos ruhapiac virágzik, az emberek maguk is elkezdték különböző online felületeken és vásárokon a megunt, de jó állapotú ruháikat árulni, így a fenntartható divat észrevétlenül mindenki életébe belopózott. Ehhez a hullámhoz tartozik a RUHA közösségi gardrób, amelynek alapítói azt vallják, hogy mindenki szekrényében lapul olyan darab, amit más szívesen hordana. A vintage ruhaboltokban pedig igazi kincsekre lehet lelni a tíz, húsz, harminc vagy akár régebbi farmerek, kabátok és felsők között. A boltok mellett már rengetegen foglalkoznak azzal, hogy az interneten, elsősorban az Instagramon kínálják a felkutatott vintage gyöngyszemeket, így a földrajzi távolság nem akadály. A hazai kínálatból például a Vintage treats és a Levendulatoby szokott izgalmas kincsekkel előrukkolni.
A környezettudatos gazdálkodás a fenntartható jövő záloga – így készül a derecskei almalé
A DÉR Juice-nál a magunk lehetőségeivel és eszközeivel élve igyekszünk hozzájárulni a fenntarthatósághoz. A DÉR Juice frissen préselt gyümölcslevekbe és a derecskei almalébe semmilyen tartósítószer, színezék vagy mesterséges ízfokozó sem kerül, ahogy cukrot sem adunk hozzá, de ezen felül az alapanyagként szolgáló derecskei alma termesztésének körülményei is a legmagasabb elvárásoknak felelnek meg. Számos innovációt vezettünk be ennek érdekében: jégvédő hálót használunk, ami megvédi a jégkártól és a túl erős napsugárzástól a fákat, továbbá a segítségével kevesebb vizet kell használnunk az öntözéshez. A növényvédő szerek mennyiségét is a minimálisra csökkentettük.
Ezt a szemléletmódot az utánunk következő generációnak is szeretnénk átadni, ezért a Derecskei gyümölcsösben szervezett Kertpedagógiai Program keretében az almafák között, játékosan tanítjuk meg őket a környezet tiszteletére és a fenntarthatóság fontosságára.
A fenntartható divat tehát az egyetlen járható út, hogy szép holmik készüljenek a Föld kizsákmányolása nélkül. Válts te is a fenntartható divatra, hiszen ez egyáltalán nem pénz kérdése. Az újrahasznosított anyagokból készült és kisszériás designer darabokon túl a használt ruha és vintage üzletek a költséghatékony és környezettudatos öltözködés fellegvárai. Ahogy a ruházkodásban vitathatatlan a fenntartható divat térnyerése, úgy az élelmiszerek esetében is egyre fontosabb szempont a minősége és eredet. Válaszd te is a DÉR Juice almalevet, mert mi a lehető legtermészetesebb és környezettudatos módon termesztjük a derecskei almát, hogy minél tovább élvezhessük a természet kincseit.