Hogyan lett a derecskei alma Európa egyik legfinomabb gyümölcse? Hogyan született meg ebből a gyümölcslevek példaképe?
A Szabó Imre által alapított családi vállalkozás – amely 30 éve az egyik legmeghatározóbb tagja és legnagyobb újítója a honi mezőgazdaságnak – immáron második generációja 2019-ben hívta életre a Közép-Európában is egyedülálló Derecskei Okoskertből a DÉR Juice-t, a 100% natúr és környezetbarát gyümölcslevet. Na de ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük az elején.
Szabó Imre – a DÉR Juice-t is magába foglaló Bold Agro Kft. megalapítója – Derecskén látta meg a napvilágot, és családjával együtt egészen 10 éves koráig ott is élt. Gyermekkora jelentős része a mostani almáskerthez legközelebb eső derecskei zártkertben, az ún. Szakarina-kertben telt – itt ismerte meg a kertgazdálkodás világát, és az ott termő almák ízét és zamatosságát. Többek között ez az élmény volt az, amely később aztán a gyümölcstermesztés felé irányította figyelmét. Felnőttként az volt az egyik álma, hogy megtalálja a tökéletes almát, azt a gyermekkori ízt, ami mindig is élénken élt emlékeiben.
A kezdetek
Szabó Imre 1979-ben Gödöllőn agrárgépészként végzett, majd ezt követően ismét szülőföldje, Derecske felé vette az irányt. A helyi és a szomszédos szövetkezetekbenben műszaki vezetőként dolgozott mintegy 5 évet, de közben a tanulást sem hagyta abba: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem agrár-szakközgazdász szakán folytatta tanulmányait. Az egyetemen nagy hatást gyakorolt rá két neves közgazdász, Kopátsy Sándor és Liska Tibor. Az ő gondolataik hatására Szabó Imre negyedmagával, és 10 év szakmai tapasztalattal a háta mögött 1990. február 19-én megalapította a Kasz-Coop Kft.-t.
A kezdetek kezdetén, a kilencvenes években a Kasz-Coop mezőgazdasági bérszolgáltatásokkal foglalkozott – többek között a Debreceni Egyetemhez tartozó Pallagi Gyümölcsös részére végeztek ilyen jellegű munkát Németországból érkező munkagépekkel.
A cég több ezer kamionnyi importgépet hozott be az országba, és az idő előrehaladtával egyre szerteágazóbb tevékenységi körrel rendelkezett. Szabó Imre ezzel párhuzamosan Gonda István professzor – a magyarországi gyümölcstermesztés egyik legjelentősebb szereplője – segítségével elkezdte bejárni Európát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy intenzív almatermesztési technológiákat tanulmányozzon. Az itt megszerzett tudást és tapasztalatot kamatoztatva született meg az első intenzív almaültetvény Magyarországon, amely fenntarthatóan intenzifikált termelési módszert használt, és ami nem mellesleg már akkoriban is XXI. századi technológiának számított.
Az első gyümölcsfák
1996 igazi mérföldkő volt a cég életében, ugyanis ez volt az az év, amikor megtörtént az első almafák telepítése – akkoriban még csak 16 hektáron. A gyümölcsfák először itthonról, később Olaszországból és Hollandiából érkeztek Derecskére, ahol nem kevesebb, mint 12 féle Európában nemesített almafajta talált új otthonra. A 12 almafajta közül kettő – a gála és a golden – érezte a legjobban magát Derecskén, így ezek váltak a vezérfajokká.
Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 21 kilométerre található Derecske, amely a történelem során mindig is kertgazdálkodásról volt híres. A terület már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, nevét pedig 1291-ben említette először a váradi püspökség adóösszeírása. A XVI. századtól kezdődően hajdúváros, az ezzel együttjáró összes ranggal és kiváltsággal.
Sajnos a történelem viharai az ország ezen részét sem kerülték el, Derecskét 1659-ben és 1693-ban is törökök dúlták fel, majd I. Lipót megvonta a településtől a hajdúk szabadalmait. Ezt követően a fejlődés XVIII.-XIX. században vált dinamikusabbá – ennek köszönheti mezővárosi rangját. Fontos megjegyezni, hogy fekvéséből adódóan Derecske már ezekben az időkben is központi szerepet töltött be a térség életében.
Derecske gazdasági fejlődése kiváló földrajzi elhelyezkedésének és egyedülálló természeti adottságainak köszönheti. Három nagyszerű talajtípus találkozik Derecskén, a nyírségi, a hajdúsági és a bihari. Ez az igazán különleges „hármas ötvöződés” olyannyira különleges, hogy még csak ehhez hasonló sincs az egész országban – innentől kezdve ez az egyedi természeti ajándék adott otthont Szabó Imre gyümölcsöskertjének.
Társas vállalkozásból családi vállalkozás
Időközben a társas vállalkozásként indult Kasz-Coop Kft. tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a jövőt külön utakon folytatják, így született meg Szabó Imre 100 %-ban magyar tulajdonban lévő családi vállalkozásaként a DÉR Juice-t is magába foglaló Bold Agro Kft., amely a kezdetektől fogva arra helyezte a hangsúlyt, hogy a természet adta lehetőségeket a modern kor eszközrendszerével összekombinálva hozzon létre környezettudatos, és kiváló minőségű gyümölcsöket.
Erre a vállalkozásra mindig is jellemző volt, hogy igyekeztek a legjobb szakembereket és tanácsadókat felkeresni, így nem meglepő módon a kétezres évek elején a holland Wageningen Egyetemről szaktanácsadó érkezett Derecskére, aki mind a mai napig itt kamatoztatja hatalmas tudását.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban járt Imre fia, Viktor, és az ott megtapasztalt élményeknek köszönhetően kertészmérnöknek, majd vidékfejlesztési agrármérnöknek tanult.
Szabó Viktor 2006-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Kertészmérnöki, majd Vidékfejlesztési Agrármérnöki szakán és attól az évtől az ő vezetése alá került a Derecskei Gyümölcsös kert. Első lépésként hozzálátott a piac kiépítésének, valamint rendkívül sokat utazott Olaszországba és Hollandiába, hogy még több tapasztalatot szerezzen a minőségi almatermesztés területén. Mi sem jelzi jobban Viktor elhivatottságát, mint hogy a diploma után az utazások mellett a doktori iskolát is elkezdte az egyetemen, sőt mi több, az almához kapcsolódik a doktori munkája is (“Az almatermelés hatékonyságának alakulása az intenzitás növelése és a műszaki fejlesztések függvényében” – 2016).
Ezzel párhuzamosan 1996 után 2008-ban is egy újabb mérföldkő következett be a családi vállalkozás életében, ugyanis a rengeteg fejlesztésnek köszönhetően innentől az addig intenzív ültetvények szuperintenzív ültetvényekké kezdtek átalakulni.
Szabó Viktor 2010-től kezdődően fokozatosan kezdte átvenni a családi vállalkozás többi ágazatának operatív vezetését – ezzel pedig kezdetét vette a generációváltás. Ettől az évtől Szabó Imre tudatosan és fokozatosan elkezdett háttérbe vonulni, a későbbiekben, 2016-tól már csak a jövő orientált vállalati stratégiák kialakításával foglalkozott.
Középpontban a fenntarthatóság
A 2010-es évektől kezdődően Ausztrál és Új-Zérlandi mintáknak megfelelően a fenntarthatóság került a családi vállalkozás középpontjába. A fenntarthatóság egyik legmeghatározóbb eleme a fogyasztás újragondolása, ugyanis amennyiben a jelenlegi fogyasztási szokásokat változatlanul hagyjuk, akkor a Föld eltartóképességének végéhez jut az emberiség. A fenntarthatóság
felelősségteljesebb viselkedést és megoldást keres a társadalmi és környezeti egyensúly kialakítására. A fenntartható fogyasztás során a szolgáltatások és a hozzájuk szervesen kapcsolódó termékek úgy kerülnek felhasználásra, hogy bár az alapvető szükségleteket kielégítésre kerülnek, de mindamellett minimálisra csökken a természeti források és a mérgező anyagok használata.
Az égi “áldás”
Ezekben az időkben az ültetvény csupán mintegy 30 százaléka rendelkezett jéghálóval, aminek meg is lett az “eredménye”: 2013-ban egy jégverés olyan károkat okozott a termésben, hogy annak hatására az almát csak feldolgozásra lehetett volna értékesíteni. (Fontos megjegyezni, hogy a gyümölcs minőségét nem, csupán esztétikáját érte kár.)Ez az “égi csapás” nem törte meg a családi vállalkozást, sőt, katalizátorként hatott, ugyanis már korábban is voltak gyümölcslé gyártására vonatkozó terveik, azonban innentől már nem volt tovább mire várni.
A Szabó családot itt is, mint az élet minden területén, az újítás, az újdonság megalkotása motiválta, így történhetett meg, hogy egy nyugat-európai technikát hoztak Derecskére, ugyanis megvásárolták az ország első gyümölcs feldolgozására is alakalmas pneumatikus prését. A
pneumatikus prések ugyan általánosan elterjedtek a borászatban, de a derecskei egy speciálisan alma feldolgozásra kialakított konstrukció, ami teljes mértékben egyedülálló Magyarországon. Ez egy hosszú ideig tartó intenzív és hideg préselési technika, melynek segítségével a gyümölcs sokkal jobban és ízgazdagabban dolgozható fel.
A Derecskei Gyümölcsös
A jégverést követően 2014-ben került forgalomba kis mennyiségben, valamint családi kiszerelésben (bib, azaz bag in box) a Derecskei Gyümölcsös névre keresztelt gyümölcslé. Ugyanebben az évben megnyitotta kapuit a Derecskei Okoskert (részletek lentebb) is, amely nem csak Magyarországon, de Közép-Európában is egyedülálló. Az Okoskert megnyitása óta elindultak az ún. Gyümölcsös Kalandok, ami kertpedagógiai programokat takar, fontosnak tartja ugyanis a család, hogy a felnövekvő generáció környezettudatos nevelést és világszemléletet tanuljon. Ezeket a Gyümölcsös Kalandokat szám szerint évente több mint 4200 család látogatja. Ez azt jelenti, hogy közvetlen és közvetett módon a programnak köszönhetően több ezer ember szemléletváltáson megy keresztül, ami szintén egyedülálló az egész országban.
A nyitott kertben felnőttek és gyerekek egyaránt megismerhetik az almatermesztés folyamatát, és a kertben folyó munkát. Az ismeretterjesztés azért is lényeges szempont, mert többek között az is a családi vállalkozás egyik célja, hogy a fogyasztókkal megismertesse mindazon műveleteket, amik a fenntarthatóság és a fogyasztói igények kiszolgálása miatt szükségesek.
A generációváltás
2016-tól hivatalosan is Szabó Imre legidősebb fia, Dr. Szabó Viktor lett a Bold Agro Kft. ügyvezetője, valamint operatív- és stratégiai vezetője. Rajta kívül vezető szerepet tölt be a családi vállalkozásban testvére, Séra-Szabó Veronika, aki 2013-tól 2016-ig foglalkozott a gyümölcslevekkel, illetve azok programjaival, és aki jelenleg a látogatóközpontért és az Almavirág Étterem vezetéséért is felel. 2016-tól Viktor felesége, Szabóné Karcza Veronika vette át a teljes gyümölcslé ágazat irányítását – neki köszönhetően ebben az üzletágban egy mindenre kiterjedő teljesen új szemlélet honosítottak meg: A piaci igények tanulmányozásával együtt megújult a gyártási technológia és a minőségellenőrzés is.
2018-tól Szabó Imre teljesen kivonult a cégből, azóta “csupán” a háttérből segíti a második generáció munkáját – elsősorban tanácsokkal, illetve azzal, hogy sokszor vigyáz az unokákra.
A környezettudatos Okoskert
A növénytermesztés folyamatában a vállalkozás egyértelműen meghatározott célja a környezettudatosság és az innováció. A termelést olyan keretek között folytatják, amely egyben a természetet is védi. Folyamatos felügyelet mellett számítások segítségével irányítják a termelést, csak annyi vizet használnak, amennyi feltétlenül szükséges – azaz ha kellő mennyiségű eső esik, akkor feleslegesen nem öntözik a kertet. Ennek érdekében folyamatosan saját berendezések segítségével figyelik az időjárást, és az előrejelzéseknek megfelelően határozzák meg a pontos teendőket. A Derecskei Okoskert mindezek mellett jégvédő hálót, jégvédő ágyút, és különböző okosrendszereket, automata vezérlésű traktorokat használ, mindezt minimális mennyiségű növényvédőszer, valamint 1400 madárodú segítségével, ugyanis ez egy hivatalosan is madárbarát kert.
A DÉR Juice megszületése
A Derecskei Gyümölcsös sikere után a családi vállalkozás második generációja 2019-ben egy még újabb fejezetet nyitott, ekkor született meg a DÉR Juice névre keresztelt, minden szempontból prémium minőségű gyümölcslé. A kiváló földrajzi környezet, a nagyszerű genetika és a XXI. századi fejlett technológia mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy egy igazán különleges ízérzetet kapjunk.
A DÉR Juice 100% natúr és környezetbarát, valamint 100%-ban frissen préselt gyümölcslé – kizárólag finom és roppanós gyümölcsök kerülnek a papír címkével ellátott újrahasznosítható üvegpalackokba. A DÉR Juice semmiféle aromát, színezőanyagot, vagy hozzáadott cukrot nem tartalmaz. A már korábban is említett három különleges talaj találkozásában nevelkedő gyümölcsök a szedést követően hűtőházba kerülnek, ahol a levegő szabályozásának segítségével az érési folyamat csökkentése után mindig friss állapotban kerülnek a présgépbe.
A család a tartósításban, mint minden másban is, a tökéletességre törekszik: míg más gyártók akár 140 °C-os hőkezeléssel dolgoznak, addig, Szabóék már most most 78 foknál tartanak, de terveik szerint hamarosan elérik, hogy ugyanezen folyamat 50-60 °C-on történjen. Az alacsonyabb hőmérséklet segítségével az ízeket és tápanyagtartalmat sokkal jobban meg lehet őrizni, ez pedig további ízélményt és értéknövekedést fog eredményezni.
A DÉR Juice gyümölcslevek kizárólag magas minőségű gyümölcsből készülnek, és ha ez még nem lenne elég: a precizitásnak, a rendkívüli technikáknak, valamint a szakértelemnek köszönhetően minden alma útja tökéletesen nyomon követhető – a fától egészen a palackozásig.
A DÉR Juice nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszik, már csak azért is, hogy a természettel tökéletes összhang eredménye kerülhessen a palackokba – ez szám szerint azt jelenti, hogy egy-egy fáról évente hozzávetőlegesen 100-150 almát gyűjtenek be és dolgoznak fel. Vallják, hogy az almalevet korántsem folyadékpótlásra, sokkal inkább élvezeti hatása miatt érdemes fogyasztani.
A DÉR Juice nem csak egy ízt, hanem a fenntarthatóság ideológiát is jelenti egyben – a cél a prémium termék előállítása mellett, hogy hosszabb távon is megőrizhető legyen a természet, és hogy gazdaságos legyen a termesztés.
A név eredete
És honnan a név? Több forrás is tartalmazza, hogy Derecske régi neve Deres volt. A deres szóból egyértelműen következett az asszociáció a dérrel kapcsolatban, ami egy olyan meteorológiai jelenség, amikor a levegő a harmatpont alá hűl, majd a víz fagypontja alatti hőmérséklettel rendelkező felülettel találkozik. A dér, mint jelenség közvetlenül befolyásolja a természetet, nem mellesleg Derecskén az Okoskertben is rendszeresen tapasztalható fagyos reggeleken. Úgy is fogalmazhatunk, hogy gyakorlatilag minden összefügg mindennel, és ezeknek a dolgoknak pontosan így kellett történniük – máshogy nem is történhetett volna.